Tejeskávéhoz

Vajon 2 év alatt teljesen elszáll a varázs?

A kimondatlan szavak, tisztázatlan érzelmek, felkavaró emlékek most már örökre összekötnek és elválasztanak kettőnket.

Ennyi időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy rádöbbenjek, meg kellett volna beszélnünk a történteket. A lelkem mélyén ezt akkor is tudtam. De túl nagy volt a tét, hogy csak úgy kockáztassak, megnyerhettem volna a fődíjat, vagyis ŐT, de óriásit is bukhattam volna. Mindezt egyetlen este leforgása alatt. Féltem a végkimenetelétől, ami kétféle lehetett volna. Nem voltam kész arra, hogy szembenézzek a valósággal, túlságosan is fájdalmas lett volna, ha kiderült volna, hogy semmi esélyem. Ezért inkább homokba dugtam a fejem, vártam, reménykedtem, azzal áltattam magam, hogy "majd Ő keres, ha akar valamit" Nagyon megviselt, hogy ez nem történt meg. Most döbbentem rá arra, hogy de ő nagyon is egyértelműen utalt rá azon az estén és máskor is, hogy akar tőlem valamit, csak nem akart erőszakos lenni. Finoman jelezte felém ezerszer. Nekem kellett volna egyértelműbben kimutatni, hogy mindez kölcsönös. A körülményeket okolhatom nyugodtan, amiért az az este nem úgy végződött, ahogyan kellett volna, nem volt méltó a bejezése, csak úgy elvágták hirtelen. Csak így nem érhetett véget, éreztem. Olyan volt, mintha még lenne folytatása. Éreztem, tudtam, hogy lesz.

Az a kis remény továbbra is bennem él, állandóan rág, emészt belülről

Tudom, hogy már túl késő, bármit is tenni, szólni, megbeszélni, lezárni, folytatni, elkezdeni...Elkéstem ezzel pontosan 2 évet.

When you were here before
Couldn't look you in the eye
You're just like an angel
Your skin makes me cry
You float like a feather
In a beautiful world
I wish I was special
You're so fucking special